Milyen Szatmárnémeti városképe?

Nehéz néhány szóval a címben felvetett kérdésre válaszolni. Egyszerű lenne azt mondani, hogy nem kielégítő, mert azt szeretnénk, hogy városunk a szatmáriaknak és az idegeneknek is egyaránt „elfogadható" képet mutasson.

Sajnos ez nincs így. Az elkövetkezőkben megpróbálunk kis „szeletekben" a kérdésre válaszolni, természetesen szubjektív módon és a teljesség igénye nélkül.

Kezdjük a határon, ahol a külföldi látogató először lép kapcsolatba megyénkkel, országunkkal. A fedett ellenőrzőponton, sehol nem derül ki, hogy Szatmár megyébe érkezett a turista. Pedig a többsávos határátlépő fölött húzódó széles betonfelület ideális lenne erre. Hiányzik az átkelőponton az ország és a megye autós és turisztikai térképe. Ezt meglehetne oldani zsebtérképek formájában is, amelyeket a benzinkutaknál árusítanának. A petei út sajnos gazdátlannak tűnik, nincsen karban tartva, nincsenek útszegélyek, hiányoznak az út szélét jelző oszlopocskák, de vannak rendezetlen árkok és nyáron méteres gazok. Hasonlóan rendezetlen kép fogadja az utast a vasúton is, mielőtt a vonat befut az állomásra. Az állomásról most csak annyit, hogy az épület és a peron megérett egy „generáljavításra". És ezt addig kellene elkezdeni ameddig a szakminisztérium élén szatmári személy van...

A város egyik főutcája a Kazinczy utca, itt érkezik a külföldi autós a megyeszékhelyre. Mivel fogadja városunk az idegent? Kitámasztott épülettel, lerobbant Iparosotthonnal, romos állapotban lévő műemléképülettel, a Zárdával. És ha bekukkantunk az utca belső udvaraira az ott látottak aztán minden elképzelést felülmúlnak...

Főtér. A Székesegyházzal, a Vécsey Házzal, a felújított Csizmadia Színnel a város főtere vetekedhetne bármelyik erdélyi városközponttal, ha a Dacia (Pannónia) Szálló is rendben lenne. Az Aurorával szemben lévő ingatlant renoválják, nem úgy a Daciát. Ennek beltere teljesen szét van verve, de a javításokat az új tulajdonos pénzhiány miatt nem folytatja. A városnak pedig nincsen pénze a műemlék épületnek, a város szimbólumának a megvásárlására. Ha meglátogatjuk a Tűzoltótornyot akkor mindenképpen kerüljük el messzire a torony és központ közötti átjárót, az itt található nyomortanya miatt.  

Az új, betonrengetegből álló, Porumbrescu-féle városközpont nem tudta átvenni a régi főtér szerepét. Az Adminisztratív Palotát, több bankot, a Művelődési Házat és a Szamos Áruházat is magába foglaló teret a szatmáriak amolyan átjárónak használják a Szamos-parti negyedekből a régi központ felé. Ellenben nagyszabású szabadtéri koncertekre ideális a tér.

Sugárút. A város forgalmas, üzletekkel teli fő útvonala, épületei közül több felújításra vár, de valószínűleg ebben az esetben is, miként a Kazinczy utcabeli „kitámasztott ház" esetében is a tulajdonosoknak nincs pénzük a javításokra, a város pedig nem foglalkozik magánépületek renoválásával.     

Hidak. Ezeken a közlekedés aránylag normálisan folyik (kivéve a csúcsidőpontokat, amikor dugók nehezítik a forgalmat elsősorban a Burgya-sarkon). De a hidak kívülről eléggé elhanyagolt állapotot mutatnak (ezt különösen a Decebal híd alatti parkolókból lehet szemrevételezni)



Szamos-part. A töltéseken az uniós pénzekből elkészült biciklisávok egyelőre nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Ennek egyik oka, hogy a schengeni csatlakozás késik, és a Magyarországra kerekezők csak ritkán vehetik igénybe a határon átívelő bicikliutakat. A másik ok: a kerékpározáson kívül a Szamos-part nem nyújt más kikapcsolódási lehetőséget. Állítólag a bal parton piknikezőt akar kialakítani a városvezetés (nem rossz ötlet), a jobb parton pedig, a két híd között sétányokkal, padokkal lehetne ide vonzani a kikapcsolódásra vágyó időseket és fiatalokat. Gyorsan egy példa: a Németország-beli Ulm város Duna-partja. Meg lehet nézni az interneten is.... És még megannyi település, ahol a folyópartok a városok legszebb részeit képezik. Hogy túl magasra állítjuk a mércét? Csak így érdemes a városkép javításával foglalkozni, meg aztán előbb-utóbb csak véget ér gazdasági krízis is és lesz pénzünk erre is. Csak kevesebbet kellene lopni (mondjuk a felét az eddig, büntetlenül eltulajdonított eurómilliárdoknak...) és jobban kihasználni az európai pénzeket. Ehhez ellenben hozzáértő vezetőkre, miniszterekre és parlamentre lenne szükség...

Rendezvények. A színvonalas színházi és zenei napokon a szatmáriak szép számban vannak jelen. Talán meg lehetne próbálni ezek népszerűsítését Magyarországon is. Kiválóak a Partiumi Napok, csak így tovább. Lehetne Karácsonyi Ünnepi Heteket is rendezni, valamint a Termés Napjait helyettesítő Őszi Vásárt (ami a két világháború között már „működött" Szatmáron). A mostani, újfőtéri Hagyományos Termékek Vásárát tovább fejleszteni, ahol a gyümölcsök és a bor is megfelelő helyet kapna. Persze, jól jön a német mintára szervezett Bierfest is, de hozzánk csak közelebb állna egy borfesztivál.

Strandok. Már többesszámban szólunk erről, mivel jövőre már két európai színvonalú termál-stranddal fogunk rendelkezni. Hogy ezek mennyire hiányoztak a szatmáriaknak bizonyítja az a nagyszámú fürdővendég amelyik a nyáron naponta ellepte a termál-strandot. Ami még várat magára: a régi strand újjáélesztése a Szamos-parton.

Zöldövezetek. A Kossuth Kertben a Zöld Ház igazi remekmű, példa arra, hogyan kellene a továbbiakban is renoválni régi épületeinket. A város egyetlen parkjaként jó kikapcsolódási lehetőséget nyújt felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt. Itt kalandparkot is létesítettek, ami mindenképpen dicséretes. De Szatmárnémeti a zöldterületek tekintetében az egyik legszegényebb az országban, ezért kellene kihasználni minden lehetőséget új parkok, zöldövezetek létesítésére. Esetleg még olyan helyeken is, ahol valamikor ipari egységek működtek és ma romos, lerobbant képet mutatnak.

Sportlétesítmények. Van két kis kapacitású sporttermünk, egy vívócsarnokunk, két lerobbant stadionunk (Olimpia, és Unio) és néhány, iskolák mellett működő tornatermünk. Több mint két évtizedre a rendszerváltástól továbbra sincs sportcsarnokunk, és sokáig még nem is lesz.

Az elkövetkező választási kampányban valószínű, hogy minden párt megyei szervezete a zászlajára tűzi a sportcsarnok ügyét, de aztán választott honatyáink nagyon gyorsan el is felejtik majd a témát. Télen ismét lesz a városközpontban mesterséges koripálya és ez mindenképpen dicséretes. Persze lehetne még sok egyébről is beszélni, hogy mást ne mondjunk, nagyon hiányzik Szatmárnémeti polgármesteri hivatala honlapjának magyar nyelvű változata. Ha már olvadozik a jég a városi tanácsban, és magyar városatyák is kapnak szakbizottsági vezető funkciókat, akkor a magyar nyelvű honlap aktualizálását is meg lehetne próbálni.

Tudatában vagyunk annak, hogy a városfejlesztés elsősorban anyagiak függvénye, de nem árt néha szólni erről is, mert ha csak részleteiben is, idővel megvalósulhatnak, és ha lassan is de tovább fog javulni  Szatmárnémeti városképe, mindannyiunk megelégedésére.